Google+

Esélyegyenlőségi témanap

A témanapról röviden

Az integrációs-esélyegyenlőségi témanapok, akciónapok célja a társadalmi felelősségvállalás szemléletének átadása, szociális érzékenyítés, személyiségfejlesztés, közösségi készségek fejlesztése. A 6 órás foglalkozásokon egyéni és csoportos önismereti, közösségfejlesztő és drámapedagógiai módszerekkel dolgozunk a fiatalokkal.


A témanap célja
Az esélyegyenlőségi témanap célja, hogy a fiatalok különböző helyzetekben kipróbálhassák magukat azzal kapcsolatban, hogy mit jelent számukra az emberi méltóság és tisztelet kérdése. Azt szeretnénk, hogy a fiatalok megvizsgálják, hogy a saját életükben hogyan jelenik meg az esélyegyenlőség, s ezzel kapcsolatban elgondolkozzanak, értékeljék ezeket.



A témanapon feldolgozásra kerültek az alábbiak

  • Közös dobolás
  • Egyenlőtlen helyzetek fotózása, elemzése
  • Emberi jogok, gyermekek jogai
  • Elnyomott-elnyomó helyzetek elemzése
  • A jól működő, erőszakmentes párkapcsolat


A témanapon fejlesztett készségek, kompetenciák


  • Önismeret, énerő
  • Saját érzések kifejezése
  • Asszertivitás
  • Kommunikáció
  • Csapatmunka
  • Kreativitás
  • Egyéni véleménynyilvánítás

A témanapon alkalmazott módszerek



  • Interaktív játékok, hangsúly a szituációs elemeken
  • Kapcsolatteremtő játékok
  • Fantáziát, kreativitást fejlesztő játékok
  • Együttműködést, toleranciát fejlesztő játékok
  • Kommunikációt fejlesztő játékok
  • Önismereti játékok
  • Életvezetési játékok
  • Feszültségoldó játékok
  • Csoportalakító játékok


A témanap célcsoportja
Általános iskolai csoport (7–8. osztály)
Középiskolai csoport (9–12. osztály)


Létszám, időtartam
20 fő, 6×45 perc


Együttműködő partner
II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Miskolc
Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc


Hogyan fogadták a résztvevők a foglalkozás(oka)t? Mivel kapcsolatban mutattak lelkesedést, aktív részvételt?

„Nyitottan, aktívan. A csoportmunkát szerették, az egyedül való megnyilvánulás (pl. a kiállításnál), nehezebben ment. A közös dobolás együttműködésre ösztökélte őket. Szintén élvezték a mozgalmasabb feladatokat: a fényképezőgéppel való munkát, és a szituációs játékokat. Az állókép rögzítése feladatban a csoportot kisebb csoportokra osztottuk (max. 3-4 fő). Az instrukció az volt, hogy állítsanak be olyan helyzeteket (állóképeket), amelyben valamilyen módon a másik elnyomása jelenik meg. Mindenki megcsinálta a saját képét, a többiek asszisztáltak neki, a kép szereplőiként jelentek meg. A csoport minden tagja szerepelt elnyomó és elnyomott helyzetben is. A képek elkészítése után projektoros kivetítés következett, és közösen beszélgettünk a szituációkról: ki mit gondol, érez. A párkapcsolati barométer játékban a fiataloknak arról kellett személyes véleményüket megfogalmazni, hogy egy-egy párkapcsolati szituációt pozitívan, vagy negatívan ítélnek meg.”



Idézetek a témanapon résztvevőktől

„Vicces volt. Az a gyakorlat tetszett a legjobban, amikor elő kellett adni. A megoldásokat, amiket a helyzetekben kerestünk, hasznosnak találtam. Most már tudom, hogy ha megint olyan lesz, mit kell tenni.”

„A fiúk mindig többen vannak, és mindig hangosabbak. A lányok mindig csendben vannak, és kevesebben. Hát szerintem büntetés kéne nekik, hogy csöndben maradjanak. Úgy, hogy órán, mondjuk, írniuk kéne.”



A témanap megvalósítói
Sélley Andrea, közösségfejlesztő
Kishonthy-Kardos Rita, esélyegyenlőségi referens
Tuczai Rita, kulturális antropológus
Gyuris Gábor, kulturális antropológus
Boós Ferenc, hangtechnikus
Csepregi Balázs, tanár

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése