A szakkör célja
A szakkör célja, hogy a résztvevők képesek legyenek tetszőleges szöveget tetszőleges formában, gördülékeny stílusban, megfelelően árnyalva és hatásosan felépítve megformálni. További célok: (1) a szépírás iskolájának megteremtése: eljuttatni a tanulót az irodalmi formavilág technikai és tartalmi formáinak felismeréséhez, magabiztos alkalmazásához — az elmúlt száz év során jelentősen bővült az irodalmi formavilág, új szakmai eljárások sokasága jelent meg, s ezeket rendszerbe foglaltan, szisztematikus módon kívánjuk átadni. (2) A szövegbírálat, a szakszerű kritika iskolájának megteremtése: megismertetni a tanulókkal a műelemzésen túl a bírálat módszereit, különböző szempontjait — irodalomtörténeti és az utóbbi időkben kialakult irodalomelméleti iskolák kontextusába helyezve ezeket.
A szakkörön feldolgozásra kerültek az alábbiak
— Miért ír az ember?
— A középkori népnyelvű költészet (Dante: A köznyelvi ékesszólásról, A trubadúrok)
— A középkori versformák jelentésessége, „radikális archaizmus”: régi versformák mai köntösben
— Krízis-válasz: Mallarmé és a metavers, kockadobás és a vers válsága;
— Válaszok a versválságra: a klasszikus avantgárd, a neoavantgárd, a posztmodern
— A modern, kortárs versformák
— Shakespeare slam poetryben: Rómeó és Júlia
— A publikáció nehézségei, egy kezdő alkotó kálváriája a magyar folyóiratkultúrában
— Online/offline: fiatal netes irodalmi formációk megismerése
— Kortársszöveg-olvasás, hozott szövegek olvasása
A szakkörön fejlesztett készségek, kompetenciák
— Anyanyelvi kompetencia
— Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája
— Íráskészség
A szakkörön alkalmazott módszerek
— Előadás
— Konzultáció
— Szeminárium (az íráskészség fejlesztése szakaszokban: mechanikus írás, másolás > írásgyakorlat > irányított írás > folyamatközpontú írás > szabad írás)
— Egyéni és közös műhelymunka (élményszerű, szabad alkotás; önálló felolvasás, közös értékelés)
Együttműködő partnerek
Herman Ottó Gimnázium, Miskolc
Bocskai István Gimnázium, Szerencs
A szakkör célcsoportja
Középiskolai csoport (9–12. osztály), kortárs irodalom iránt érdeklődők
Létszám, időtartam
6 fős csoportok, 4×45 perc időtartamban
Hogyan fogadták a résztvevők a foglalkozás(oka)t? Mivel kapcsolatban mutattak lelkesedést, aktív részvételt?
„A résztvevők elsősorban az önálló, kreatív feladatokért lelkesedtek. Általában aktivitást és lelkesedést tapasztaltam a részükről. A saját szövegek analízise, vizsgálata volt a legfontosabb, az önállóan alkotó személyiségek igénylik a buzdítást és s kontrollt is.”
Idézetek a szakkörön résztvevőktől
„A közös írás azért jó, mert így más emberekkel, a stílusukkal is meg tudok ismerkedni, és sokkal közelebb kerülhetek néhány társamhoz, azáltal hogy tudom, hogy ők hogy írnak. […] Az velem a legnagyobb probléma, hogy nem merem felvállalni, amiket írok, éppen ezért ez egy nagyon jó lehetőség, hogy most így megmutathatom több embernek, és esetleg később majd egy kötetet is kiadhatok.”
„A Kreatív írás témahéten mindenki nagyon termékeny volt, mindenki elhozta a versét, és mindenki tudta kritizálni a másikat építő kritikákkal. Ezen kívül a humor az mindig jelen volt, ezért ezt szerettem benne a legjobban. […] Azelőtt az írásaimat nem kritizálták, sőt 3 kritikát kaptam, ami egyáltalán számba vehető, a többi kritikát, amit más kapott, azt is sikerült beépítenem, és elgondolkodnom, hogy mit csinált jól, mit csinált rosszul.”
A szakkör vezetője
Zemlényi Attila költő, a Műút irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat főszerkesztője
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése